Egy amatőr triatlonos élete

Egy amatőr triatlonos élete

Motiváció

2018. június 06. - Norbert Kocsis

Egy kicsit érzelmes írás következik a motívációról, edzésekről, egymás megfigyeléséről a különböző platformokon. Akik ismernek, valószínűleg tőlem várnák ezt a legkevésbé, de valahogy ez most kikivánkozik belőlem. Nem lesz sem eleje, sem vége, nem ad válaszokat, csak kérdéseket tesz fel. Mégis úgy gondolom, hogy érdemes elgondolkozni rajta.

Mert mi is a motiváció, nehéz meghatározni, ki, miért sportol, vagy csinál valamit valaki. Valaki külsőleg motivált, valaki belülről. Valakinek kicsi, apró céljai vannak, valaki egy vegső nagy cél felé igyekszik. Valaki kimutatja stresszt, amit ez okoz, valaki magában tarjta. Lehetne folytatni a végtelenségig.

Nekem egy nagy álmom van, amit a hozzám közel álló emberek tudnak, de valójában a motivációm belső, magamnak akarok megfelelni. De mégis, ott van mindig rengeteg külső tényező, ami befolyasolja a döntéseket. Manapság már rengeteg amatőr, de akár profi is fent van a Stravan, amit szerintem már egy sportolónak sem kell bemutatni. Egy nagyon jó platform, de valahogy mégis veszélyesnek érzem. Az, hogy latszik, mikor mit csinál valaki, már szinte orvosi adatok is elérhetőek (pl pulzus, ehhez kapcsolódó teljesítmény), az egy dolog, nem érdekel.

Viszont egyre inkább egy külső motívátorrá is válik sokaknak. Mert hát mi történik sokszor? Megnézzük a másik edzését, és látjuk, hogy többet edzett nálunk. Hűha, mindjár összedől a világ. X edzett egyet reggel és este is, akkor nekem gyorsan a dupláját kell csinálni. Ez valamilyen szinten pont a sport örömét veszi el, és akár egy jól felépített tervet is tönkre tehet. Persze egy jó motívátor is, amikor nincs kedve az embernek kimenni a hidegbe, vagy 190-es pulzuson, hörgő tüdővel megcsinalni, vagy akar elkezdeni egy intervallt. Jó figyelni a profikat, miket csinálnak, de azt mi, földi halandók úgysem bírjuk. Van értelme akkor nézni? Megnezzük barátok edzéseit, de úgyis lesz valaki, aki többet csinal, vagy jobb, vagy tehetségesebb. Minek akkor hasonlítgatni magunkat, KOM-ot gyűjteni? Persze jót tesz az egónak, de akkoris, van értelme? Vajon nem pont a sport örömének egy részét veszi el? Nem csak egy újabb teljesen felesleges stressz faktor?

Egyáltalán miért is osztjuk meg azt, amit csinálunk különböző helyeken? Valójábán hány embert érdekelhet? Valószínűleg nem sokat. Kicsit kezd olyanná válni a sport, mint régen mondjuk egy autó, még korábban, egy ló, azelött egy szép takaros barlang � . Egyszerűen presztizs. Nekem van a szebb, nagyobb, én vagyok a gyorsabb, ügyesebb, én edzek többet... Biztos hogy ennek kellene lenni a célnak? Mindig kommentálni, hogy most valójában ez laza, holott nem az. Ó alig edzem, pedig valójában majd belehalok?

Nem tudom hova tart ez az egész, egyre nagyobb a piaca a sportnak és ez szerintem az élvezet rovására megy. Már minden második ember edző 6 hónapos képzéssel, és elhitetik a sportolókkal, hogy mindenre képesek. Pedig nem, nem képes mindenki jó eredményre! Ez nem is baj, ez így jó, a lényeg, hogy magukhoz képest a lehető legjobbat hozzák ki magukból az emberek. De nem, inkább győz az egó, és addig hajtjuk magunkat, vagy hajt egy „külső kényszer” amíg nem jön egy komoly sérülés, betegség, túledzés, vagy csak egy motiváció hiány. Biztos ezt akarjuk? Nem tudom, én biztos nem. Én élvezni akarom a friss levegőt, együtt lenni Adrival. De, de mégis ott van egy kényszer, hogy csinálni kell, mert kell az eredmény. Pedig nem is kell, de ha látjuk, hogy más is csinálja, akkor mi miért ne???

Vissza is jutottunk ugyanoda. Akkor mi is a motiváció, vajon hány emberben fordul meg ugyan ez? Vajon mennyi serülés, betegség, a sport örökös abbahagyása, vagy akár megutálása lenne elkerülhető, ha ezt mindenki átgondolná? Persze mennyivel kevesebben sportolnánák, és lennének emiatt egeszségesek, egészségesebbek, ha nem lenne külső motiváció? Posztoljunk, mutassuk meg az edzéseinket, vagy jobb csak magunknak megtartani? Nem tudom. Lehet csak én gondolom túl, de az is lehet, hogy csak én merem ezt kimondani �

Itt vége is a mai lekizésnek, az oldal elbírja.

A bejegyzés trackback címe:

https://triatlonparos.blog.hu/api/trackback/id/tr414028066

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása